Mit jelent a CBAM az alumínium behozatala szempontjából?

Mit kell konkréten tennie

Mit várnak el Ön-től

A CBAM (szénhatár-korrekciós mechanizmus, az (EU) 2023/956 rendelet) előírja, hogy az EU-n kívüli országokból származó bepaald áruk behozatala olyan áron történik, amely megfelel a CO2-költségeknek, amelyeket az európai termelő az EU-s emissziókereskedési rendszeren keresztül visel. Az alumínium azon áruk listáján szerepel, amelyekre ez vonatkozik. Olyan vállalkozás számára, amely alumíniumot importál — nyersanyagként, félkész termékkén vagy bizonyos termékekbe feldolgozva — változás történik az ezzel kapcsolatos adminisztráción, függetlenül attól, hogy milyen vámformalitások már léteznek.

Annak vizsgálata, hogy az importált áruk a CBAM hatálya alá esnek-e

A rendelet árukódok listáját használja. Az alumínium termékeket importáló vállalkozásnak célszerű cikkenként megvizsgálnia, hogy az adott kód szerepel-e ezen a listán. A 10–100 főt foglalkoztató vállalkozásnál ez általában nem önálló compliance-osztály feladata, hanem egy olyan személy tartozása, aki a beszerzésben vagy a logisztikában dolgozik és már ismeri a vámkódokat — a munka lényege: a meglévő kódlista és a CBAM-lista egymás mellé helyezése, valamint annak nyomon követése, hogy mely beszerzési sorok érintett.

Adatok gyűjtése a beágyazott emissziókról

A CBAM-áruk esetében kérdés a termelés során keletkezett emissziók — az úgynevezett beágyazott emissziók. Ezek az adatok nem a saját vállalkozásból, hanem a külföldi termelő vagy szállító által származnak. Ez azt jelenti, hogy az importőr egy másik félétől kapott információtól függ, és hogy az információ minősége nagyon eltérő lehet szállítónként és országonként. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az EU-n kívül változatos vagy kisebb szállítókkal dolgoznak, ez gyakran a legidőigényesebb rész: nem egy űrlap kitöltése, hanem egy szállító meggyőzése arról, hogy oszthasson meg olyan számokat, amelyeket néha üzleti titoknak tekintenek.

Jelentés az érvényes rendszeren keresztül

A rendelet CBAM-áruk vonatkozásában jelentési kötelezettségeket tartalmaz, amelyek az átmeneti időszak után pénzügyi összetevőt is kapnak. Gyakorlatilag egy importáló vállalkozás számára ez egy állandó, ismétlődő adminisztratív feladatra fordítódik: időszakonként rögzíteni, hogy milyen mennyiségeket importáltak és mely emissziós adatok tartoznak hozzájuk. Ez más ritmus, mint az alumínium terméktanúsítványhoz tartozó egyszeri dokumentáció — a CBAM olyasmit kíván, amit minden alkalommal újra nyomon követnek, nem egy olyan dossziét, amely egyszer összeáll és majd évekig megmarad.

Annak elismerése, hogy a vállalkozáson belül ki tölti be a CBAM-szerepet

Mivel behozatalról van szó, a felelősség általában azzal tartozik, aki ténylegesen az EU-ba szállítja az árukat — gyakran nem ugyanaz a személy vagy osztály, amely az alumínium terméktanúsítványon dolgozik. Ezen méretű vállalkozásnál tanácsos korán meghatározni, ki milyen szerepet tölt be: ki kéri meg az emissziós adatokat a szállítótól, ki dolgozza fel őket a jelentésbe, és ki az irányított szervezet, ha a vámhatóság indokolást kér.

Hol sül el a gyakorlatban

Az első ismétlődő probléma az, hogy a vállalkozások a CBAM-ot és a digitális terméktanúsítványt összetévesztik, mivel mindkettő alumíniumról és CO2-ről szól. Ezek különböző eszközök, különböző céllal: a CBAM a behozatalnál történő határ-korrekciót szabályozza, a tanúsítvány pedig az egész élettartam alatt termékinformációt dokumentál. Akik ezt szétválasztani szeretnék, a kérdést mi a különbség a technikai dokumentációm és a digitális termékalkalmazottas között kiindulópontnak használhatják — ez a magyarázat a CBAM-jelentés és a tanúsítványadatok közös tárolójában való használatra is alkalmas.

Egy második helyzet: az EU-n kívüli szállító nem nyújt be emissziós adatokat, vagy késve adja le azokat. Mivel az importőr e szállítótól függ, olyan késedelem keletkezik, amely nem oldható meg önmagában belső intézkedésekkel — csak az időben történő kapcsolatfelvétellel és az előző világos megállapodásokkal.

Egy harmadik veszély az, hogy a vállalkozások úgy gondolják, hogy a CBAM-adatok és a terméktanúsítványhoz szükséges CO2-adatok ugyanabból a forrásból és ugyanazzal a módszerrel készülnek. Ez nem magától értetődő: az emissziók CBAM szerinti meghatározásának módja nem feltétlenül esik egybe a tanúsítványnál kért módszerrel. Akik erről több információt szeretnének tudni a tanúsítványrészhez, azt a milyen módszerrel kell az útlevélhez szükséges értékeket mérnem.

Negyedik helyzet akkor alakul ki, amikor egy vállalkozás arra a feltételezésre alapozza működését, hogy a CBAM csak nyers anyagokra vonatkozik, és nem veszi észre, hogy bizonyos feldolgozott alumíniumtermékek is szerepelhetnek az árucikkek listáján. Ez hiányos bejelentéshez vezethet, nem azért, mert nincsen hajlandóság, hanem azért, mert a kódlistát nem vizsgálták végig szisztematikusan.

Ötödik pont: a vállalkozások a CBAM-adatokat szétszórt e-mailekben és táblázatkezelő fájlokban tárolják az érintett beszerzési felelősnél, anélkül, hogy ezt a vállalati folyamatként rögzítették volna. Amint az illető szabadságra megy vagy munkaköri pozícióját megváltoztatja, az információ nehezen visszakereshető.

Amit rögzíthet

• Azon behozott árucikkek kódjaira vonatkozó áttekintés, amelyek a vállalkozáson belül megjelennek a CBAM-listán, az utolsó ellenőrzés időpontjával.
• Vállalkozáson kívüli beszállítónként az EU-n kívülről: hogy, hogyan és mikor kerülnek az emissziós adatok szállításra, valamint milyen formában.
• A vállalaton belül annak kijelölése, hogy ki felelős a CBAM-jelentésért, függetlenül attól, hogy ki állítja össze a termékalapú útlevelet.
• Egy dosszié beszámolási periódususként a bevitt mennyiségekkel és a kapcsolódó emissziós adatokkal, hogy a vámhatóság megkeresésére gyorsan vissza lehessen nyúlni az alapul szolgáló dokumentumokra.
• Kommunikáció szállítókkal az emissziós adatokról, amely elkülönítve van az úti útlevélhez szükséges termékadatokról folytatott kommunikációtól — a kettő könnyen összekeveredik, pedig eltérő célokra kérik fel.
• Egy rövid belső megjegyzés a CBAM-kötelezettségek és az útlevél-kötelezettségek közötti különbségről, hogy az új munkatársak ne essenek abba a zavarodottságba, amely a gyakorlatban leggyakrabban fordul elő.