A gyártóm az EU-n kívül található — ki intézi a termékútlevelet?

Az importőr vagy a kijelölt képviselő gondoskodik a passzportról

Ha a gyártó az EU-n kívül van bejegyezve, a digitális termékpasszportért való felelősség a gyakorlatban az a fél viseli, amely az EU piacára helyezi a terméket: az importőr. Ha a gyártónak az EU-n kívül kijelölt képviselője van az EU-n belül erre a feladatra, akkor ez a képviselő a gyártó nevében teljesítheti a passzporttal kapcsolatos kötelezettségeket. Ilyen kijelölt képviselő hiányában ez a szerep az importőrre hárul. Az EU-n kívülről behozott alumínium félkész termékek — profilok, öntöttanyagok, csomagolóanyag — esetében ez azt jelenti, hogy mindig van egy EU-beli fél, aki felelősségre vonható a passzport meglétéért és helyességéért, még akkor is, ha a gyártónak soha nem volt irodája az EU-ban.

Kire vonatkozik, és kire nem

Ez a téma az EU-n kívüli ország termékeinek olyan importőre által történő behozatala esetén merül fel, aki azokat az EU piacára helyezi, és amelyek az ESPR-ből eredő termékes dokumentáció követelménye alá esnek, amint ezek az előírások az adott alumínium-termékcsoportra vonatkozóan hatályba lépnek. Ez nem vonatkozik az olyan gyártókra, akik maguk az EU-ban vannak bejegyezve — ezek közvetlenül felelősek, és nem szorulnak rá az importőr vagy a kijelölt képviselő közreműködésére a piac eléréséhez. Ez nem vonatkozik továbbá arra a félre sem, amely a terméket csak az EU-n belül adja tovább anélkül, hogy az EU piacára először maguk helyeznék; ezt a láncszemet a jogszabályban másként kezelik, mint az első behozatalt végző importőrt. Itt konkrétan a passzport körüli szerepmegosztásról van szó, nem más behozatali kötelezettségekről, például vámformalitásokról, amelyek külön rendelkezésekre vonatkoznak.

Ettől kezdve érvényes

Konkrét dátum még nincs. Az ESPR maga, az importőrökre és a kijelölt képviselőkre vonatkozó általános kötelezettségekkel, már keretet alkot, de azt, hogy mikor válik kötelezővé egy specifikus alumínium-termékcsoportra vonatkozó termékes dokumentáció, egy delegált jogi aktus meghatározása függvénye, amelyet termékenként még meg kell határozni. Az Európai Bizottság 2025-2030 munkaprogramja szerint az első termékcsoportokra vonatkozó ilyen delegált jogi aktus körülbelül 2027-ben várható, után általában még egy átmeneti időszak követi, mielőtt a kötelezettség ténylegesen hatályba lépne. Amint az alumíniumra vonatkozó jogi aktus közzé lesz téve, itt fel lesz tüntetve a dátum. Addig is már rögzített, hogy ki lesz felelős — a gyártó, a kijelölt képviselő és az importőr közötti szerep megoszlása az ESPR-ben már rögzített, csak az nem, hogy ez az alumíniumra nézve konkrétan mikor lép életbe.

Mit jelent ez az importőr vagy a kijelölt képviselő számára

Az első lépés az, hogy tisztázni kell, hogy az EU-n kívüli gyártónak már van-e kijelölt képviselője a termékes dokumentációval kapcsolatos feladatokra. Ha igen, akkor az adatszolgáltatás kezdeményezése és a passzport összeállítása a képviselő feladata, az importőr számára pedig elsősorban az a fontos, hogy tudjon igazolni erről a képviseleti jogról és annak terjedelmérő. Ha nincs kijelölt képviselő, akkor maga az importőr kerül sorra: ellenőriznünk kell, hogy a gyártó megadta-e a szükséges műszaki információkat, hogy a passzport létezik-e és elérhető-e a QR-adathordozón keresztül, mielőtt a termék az EU piacára kerül, és hogy megőrizze a szükséges adatokat ennek igazolására. Gyakorlatilag ez a következőket jelenti: először is felderítenünk kell a gyártóval való kapcsolatot (van-e kijelölt képviselő vagy nincs), majd össze kell gyűjteni a passzporthoz szükséges adatokat — anyagösszetétel, származás, újrahasznosított anyag tartalma és hasonló — és azután fel kell dolgoztatni azokat egy passzportban, amely megfelel az előírásoknak. Az alupas.eu-hoz hasonló platform a harmadik lépésben összeállíthatja a passzportot a megadott adatokból és gondoskodhat a QR-adathordozóról, de az adatoknak magának a gyártótól vagy — képviseleti jogosultság esetén — a képviselőtől kell érkezniük.

A jogszabályi alap: az ESPR 28. és 29. cikke

Ez a szerepmegosztás a (EU) 2024/1781 rendeletben (ESPR) szerepel. A 28. cikk a meghatalmazott képviselő alakját írja le: egy az EU-n kívüli gyártó írásban kijelölhet egy képviselőt az EU-ban, és meghatározott feladatokat átruházhat erre a képviselőre, beleértve a digitális termékútilevéllel kapcsolatos feladatokat is. A 29. cikk az importőrök kötelezettségeit szabályozza, és többek között előírja, hogy az importőr csak akkor hozhat forgalomba egy terméket, miután megállapította, hogy a gyártó teljesítette a vonatkozó követelményeket — különös tekintettel arra az esetre, amikor meghatalmazott képviselő nincs kijelölve. Ez a két cikk együttesen biztosítja, hogy függetlenül a gyártó helyétől, az EU-n belül mindig van egy felelős fél a digitális termékútilevélhez: a meghatalmazott képviselő, ha van, egyébként az importőr.

Mit kell tenni most

Aki alumíniumot importál az EU-n kívüli gyártótól, célszerű most már felmérni, hogy van-e meghatalmazott képviselő kijelölve, és ha nincs, akkor mely adatokat kell később a gyártótól beszerezni ahhoz, hogy összeállítható legyen az útilevél. A kötelezettségek pontos szövegéhez az ESPR hivatalos szövege a forrás; az adatok útilevéllé feldolgozásához és a kapcsolódó QR-adathordozóhoz az alupas.eu kapcsolható be, amint az adatok elérhetők.

Erre alapozva

A rendelet maga az EUR-Lex platformon található. Mindegyik kijelentéshez forrást adunk; nem kell bennünkben bíznia.

Mit kell konkréten tennie

Mit várnak el Ön-től

Az EU-n kívülről az európai piacra kerülő alumínium félig kész termékek nem esnek kívül a termékazonosító lap hatálya alól. Az értesítési kötelezettség ebben az esetben az EU-n belüli másik félre hárul. Az, hogy pontosan ki az, az adott felépítéstől függ: mindig van egy importőr, és az EU-n kívüli gyártó ráadásul kijelölhet egy meghatalmazott képviselőt. Mindkét szerep szerepel az ESPR-ben (2024/1781 EU rendelet), és mindkettő saját kötelezettségeket von maga után.

Az importőr gondoskodik arról, hogy a termékazonosító lap létezzen, mielőtt a termék a piacra kerülne.

Az a vállalkozás, amely alumínium profilokat, öntötteket vagy csomagolóanyagot az EU-n kívüli gyártótól az európai piacra hoz, az ESPR 29. cikke szerint az a fél, amely azt kell, hogy ellenőrizze, hogy termékazonosító lap létezik-e, mielőtt a termék az EU-ban kereskedelmi forgalomba kerül. A 10-100 alkalmazotttal rendelkező vállalkozás számára ez gyakorlatilag azt jelenti: egy inkoopviszony felállításakor vagy módosításakor egy EU-n kívüli gyártóval össze kell kötni a kérdést a termékazonosító lap adatainak forrásáról. Nem utólag, amikor a konténer már megérkezett, hanem magán az inkoop-döntésen keresztül. Az importőr nem ellenőrzi az egyes adatok helyességét, de azt igen, hogy a termékazonosító lap jelenlegi, naprakész és a QR-adathordozón keresztül hozzáférhető-e.

Az ESPR 28. cikke lehetővé teszi, hogy az EU-n kívüli gyártó az EU-n belüli meghatalmazott képviselőt jelöljön ki, aki a gyártó nevében meghatározott feladatokat lát el. Ez az importőr mellett egy külön szerep — az EU-n kívüli gyártó tehát rendelkezhet meghatalmazott képviselővel és szállíthat egy importőrnek, és ez a két szerep más feleknél lehet vagy néha megegyezhet. Az alumínium beszerzője számára gyakorlatilag lényeges tudni, hogy ki a két közül valóban szállít és gondoskodik az adatokról, mert azzal kell kommunikálni a korrekciókat vagy kiegészítéseket illetően.

Annak meghatározása, hogy a láncban ki milyen szereppel bír.

Mielőtt bármit rögzíteni lehetne, világossá kell tenni, hogy a saját láncban ki milyen szereppel bír. Az a vállalkozás, amely az EU-n kívüli félnél alumíniumot vásárol, nem automatikusan az ESPR értelmében vett „importőr

. ha közbenső szint van, amely a terméket a piacra kerülteti. Fordítva: az a vállalkozás, amely első pillantásra csupán továbbmászik, tisztán az importőr kötelezettségeit viselhet. Ez az elhatárolás pontosan erre vonatkozik. Az ESPR szerint importőr vagy gyártó vagyok? a alupas.eu megállapítja, és az első lépés, mielőtt egy vállalkozás saját dosszié felépítésére kerül sor.

Hol sül el a gyakorlatban

Az EU-n kívüli gyártó csak anyagtanúsítványt szállít, nem termékazonosító lap adatait. Ez a tanúsítvány (például ötvözetre vagy mechanikai tulajdonságokra vonatkozóan) értékes, de nem termékazonosító lap. Az importőr, aki ezt a tanúsítványt továbbítja és azt hiszi, hogy ezzel vége a dolognak, megmisz a QR-adathordozóval való összekapcsolódást és a többi kötelező adatot.

Az EU-n belül senki nem tudja, hogy meghatalmazott képviselőt jelöltek-e ki. Az EU-n kívüli közvetítőn vagy ügynökön keresztüli beszerzéskor ez az információ néha az útközben elvész. Az eredmény: amikor egy beszerzőtől megkérdezik a termékazonosító lap adatainak forrásáról, nem található kapcsolattartási pont, és az importőr rájön, hogy a kötelezettség nála maradt.

Az importőr szerep egy csoport rossz fele felé kerül besorolásra. A termelésit és értékesítési telephellyel rendelkező vállalatoknál néha feltételezik, hogy az értékesítési telephely automatikusan az importőr, míg ténylegesen az inkoopkantoor az, amely az EU-piacon elsőként szerzi meg a terméket. Ez a zűrzavar erősebb akkor, amikor egy vállalkozás több EU-tagállamban termel vagy forgalmaz..

A termékazonosító lap csak azt követően kerül rendezésre, hogy az alumínium már továbbadásra került a feldolgozónak. Az olyan importőr, aki az utánlevelet "majd úgyis beérkezik" módon kezeli, azzal kockáztat, hogy a termék már feldolgozásra kerül a vásárló termelési folyamatában, mielőtt az adatok teljesek lennének. Mit jelent valójában az a helyzet, amikor az utánlevél hiányzik, az alábbiak szerint írható le: mi történik, ha nem tesz semmit.

Feltételezik, hogy az EU-n kívüli gyártó továbbra is felelős az adatok helyességéért. Az EU-n kívüli gyártó nem tartozik az EU felügyelete alá ugyanúgy, mint az EU-n belüli gyártó. Az a kérdés, hogy gyakorlatban ki az érintett fél, ha az adatok helytelennek bizonyulnak, nem feltétlenül marad az idegen gyártó feladata — lásd: ki felelős, ha az termékalkalmazottasban hibás adatok vannak.

Amit rögzíthet

Az utánlevél láncolatának áttekintése termékvonalakként: ki a gyártó az EU-n kívül, kijelöltek-e egy meghatalmazott képviselőt, és mely fél hoz forgalomba a terméket az EU-n belül. Ez az áttekintés naprakésznek kell maradnia az ellátási lánc vagy a közvetítő bármelyik változásakor.
A meghatalmazott képviselő elérhetőségi adatai és megbízása, beleértve a gyártó írásban adott megerősítését, hogy ez a képviselő nevében jár el a termékalkalmazott-passzport tekintetében.
Írásban rögzített megállapodás a gyártóval az EU-n kívül a passzportadatok szolgáltatásáról, egy olyan mozzanattal a szállítás előtt, amikor ellenőrzik, hogy az útlevél teljes és összekapcsolható-e a QR-adathordozóval.
Egy belső ellenőrzési pont a áruk érkezésekor, amelyben rögzítik, hogy az útlevelet ellenőrizték, mielőtt a terméket továbbértékesítik vagy feldolgozzák.
Eljárás a gyártó vagy közvetítő cseréjéhez, hogy új, az EU-n kívüli szállító esetén azonnal megállapítható legyen, ki tölti be az importőr szerepét és aki esetlegesen a meghatalmazott képviselő szerepét – hasonló a szállítóváltáskor felmerülő figyelmet igénylő pontokhoz a szállító megváltoztatása.
Egy-egy dosszi a meghatalmazott képviselő vagy importőr részére, akikkel együttműködés folyik, amelyben rögzítésre kerülnek az egyezségek arról, hogy ki mely adatokat szolgáltatja, tartja karban és korrigálja.

Ez nem jogi tanácsadás. Ez az oldal általános információt nyújt arról a jogszabályról, amelyre ez a platform vonatkozik. Mi nem ismerjük az Ön helyzetét. Ha bizonytalan az Ön saját esete tekintetében, egy jogász vagy az illetékes felügyeleti hatóság tanácsát kérje.

AI-val írva a fenti források alapján, emberek által ellenőrizve 2026-08-22-én. Valami nem stimmel? Tudassa velünk — a korrekciókat előnyben részesítjük.