Mit jelent a termékútlevél, ha az EU-n kívülről importálok alumíniumot?

Mit kell konkréten tennie

Mit várnak el Ön-től

Aki az EU-n kívülről alumíniumot importál, nem közvetítő a ESPR tekintetében, hanem az a fél, aki a terméket az európai piacra hozza. Ez magával hoz egy saját kötelezettségkört, függetlenül attól, hogy a gyártó az EU-n kívül már intézkedett-e vagy sem.

Annak ellenőrzése, hogy a termékazonosítólevél jelen van-e, mielőtt a termék felszabadítása megtörténik

Az ESPR 29. cikke (az (EU) 2024/1781 rendelet) az importőrre hárul az a feladat, hogy ellenőrizze, hogy a terméket az előírt digitális termékazonosítólevél kíséri-e, mielőtt a terméket az EU-ban a piacra hozza. A 10 és 100 fő közötti vállalkozás számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az beszerzési vagy logisztikai folyamaton belül valakinek felelősnek kell lennie e check-ért, minden szállítmánynál és nem csak az elsőnél. Termékazonosítólevél nélkül nem lehetséges az a szabályoknak megfelelő import — ez más helyzet, mint egy európai gyártóé, aki maga állítja össze a termékazonosítólevelét.

Annak felmérése, hogy a termékazonosítólevélben szereplő adatok helyesek-e

Az importőrnek nem szabad vakon megbíznia abban, amit az EU-n kívüli gyártó szállít. Az ESPR 29. cikke arra szólít fel, hogy ellenőrizze, hogy a gyártó megtette-e a szükséges lépéseket, valamint hogy a műszaki dokumentáció és a termékazonosítólevél megegyezik-e a ténylegesen szállítottak. Ez gyakorlatilag azt jelenti: nem csupán annak ellenőrzése, hogy van-e QR-kód a tekercs vagy az alumínium csomag felületén, hanem az, hogy annak tartalma összhangban van-e az ötvözettel, a származással és azzal a tétellel, amely ténylegesen beérkezik. Annak gyakorlati leírása, hogy az ellenőrzés hogyan nézhet ki, megtalálható az alábbi oldalon: hogyan ellenőrzi a szállítójelentésének adatainak helyességét.

Saját név és kapcsolattartási adatok megadása

Az a gyártó, aki terméket importál, a terméken magán (vagy a kísérő dokumentációban) felismerhető nevével és kapcsolattartási adataival. A középvállalatoknak ez elsősorban egy adminisztratív szervezéskérdése: a megfelelő vállalati adatokat következetesen össze kell kapcsolni a szállítmánnyal és a termékazonosítólevelével, még akkor is, ha váltakozó ügynökökkel vagy szállítmányozóval dolgoznak.

Dokumentáció megőrzése

Az ESPR 29. cikke azt várja el, hogy az importőr dokumentációt tudjon bemutatni: a gyártóról, a termékazonosítólevél megfelelőségéről, valamint magáról a termékazonosítólevelről. Egy saját jogi osztály nélküli vállalkozás számára ez azt jelenti, hogy szállítónként és adott esetben tételen kell egy-egy dosszié: levelezés, tanúsítványok és a termékazonosítólevél adatai, ahogy vétele történt. Mely adatok szükségesek erre, összefügg azzal a kérdéssel, milyen adatokat kérnek meg egy alumínium szállítótól — az EU-n kívüli importőrre nagyjából ugyanez az alapelv vonatkozik, csak a kérés és a megőrzés felelőssége súlyosabb, mivel nincs olyan európai felügyelő hatóság, amely közvetlenül szólíthatná fel a gyártót.

Részvétel a vámvizsgálatokban

Az ESPR 15. cikke a digitális termékazonosítólevelét az importcsatornában a vámellenőrzési eljárásokhoz köti. A vámhatóságok az EU-ba érkező termékek ellenőrzésének részeként konzultálhatnak a termékazonosítólevelről. Egy importálást végző vállalkozás számára ez azt jelenti, hogy a termékazonosítólevél nem csupán az értékesítési érv vagy az végfelhasználó felé támasztott kötelezettség, hanem a határon is szereppel bíró dokumentum. Egy hozzáférhető vagy helytelen termékazonosítólevél nélküli szállítmány emiatt megrekedheti azon a ponton, ahol az korábban nem játszott szerepet.

Hol sül el a gyakorlatban

Az importálás gyakorlatában számos helyzet fordul elő újra és újra.

Az EU-n kívüli gyártó termékazonosítólevelvet szállít, de a QR-kód egy olyan oldalra mutat, amely nem érhető el EU-s nyelven, vagy nem egyezik a ténylegesen szállított ötvözettel. Az importőr ezt csak akkor fedezi fel, amikor a vámhatóság vagy a saját ügyfele rákérdez.

Az importőr azt feltételezi, hogy a gyártó "rendbe szedi majd a termékazonosítólevelét", mert az az EU-n kívüli szállítóval kötött szerződésben így szerepel, anélkül, hogy valaha is ténylegesen ellenőrizték volna, hogy a termékazonosítólevél egy adott szállítmánynál jelen van és helyes-e. Ez érinti azt, amit nyilvántartásba vesznek, amikor az útlevéladatok szállítása egy beszerzési szerződésben megállapodás történik: egy papír alapú megállapodás nem ugyanaz, mint egy működő szállítás szállítási alapon.

Azoknál a feleket, amelyeket vegyes hulladékból vagy az EU-n kívüli több forrásból állítottak össze, nem áll rendelkezésre lezárt származási nyilvántartás. Az importőr ekkor nem tudja megfelelően, hogy mely adatok tartoznak az útlevélbe, egy olyan kérdés, amelyet részletesebben tárgyalnak a adatok meghatározása, amikor az alumínium vegyes hulladékból származik.

Egy negyedik helyzet: az importőr az alumíniumot az importálás után tovább dolgozza fel (például hengerelés, vágás vagy más partiákkal történő ötvözés révén), és feltételezi, hogy az EU-n kívüli gyártó eredeti útlevele majd érintetlenül marad érvényes, anélkül, hogy megvizsgálná, pontosan mi történik az útlevéllel az adott feldolgozás során. Ez a kérdéshez kapcsolódik mit kell tenni az útlevéllel a továbbfeldolgozás során.

Végül: az EU-n kívüli közvetítőn vagy kereskedőn keresztüli importálás esetén nem mindig világos, hogy ki tekinthető faktikusan gyártónak az útlevélben, ami azt eredményezi, hogy az importőr dokumentációt kér a lánc rossz láncszemétől, vagy egyáltalán nem tudja megállapítani, hogy az alumínium eredetileg honnan származik — lásd még mit kell tenni amikor az alumínium származása nem határozható meg.

Amit rögzíthet

• Az beszerzési vagy logisztikai folyamatban egy rögzített ellenőrzési lépés, amelyben minden szállítmányra megvizsgálják, hogy a digitális termékútlevél jelen van-e, hozzáférhető-e és tartalmilag helyes-e, mielőtt a szállítmányt az "EU-s piacra felszabadított" módként könyvelik el.
• Egy dossié az EU-n kívüli minden gyártóhoz a megfelelőség és származás igazolásához szükséges adatokkal, beleértve azt a dátumot és tételt, amelyre az adatok vonatkoznak.
• Írásbeli megállapodások a gyártóval vagy exportőrrel az útlevélmadatok szállítmányonkénti szállítására, az inkoopcontractban vagy a szállítási feltételekben rögzítve.
• Egy rögzített eljárás a saját üzleti adatok megőrzésére, ahogy azok a termékre vagy a kísérődokumentációra szerepelnek, hogy ezek minden importálás során konzisztensek legyenek.
• Egy áttekintés arról, hogy mely feleket származnak vegyes vagy többszörös forrásokból, hogy származási kétség esetén világos legyen, mely lépéseket tettél már meg ennek megállapításához.
• Feljegyzések arról, hogyan kezeltek vámi kérdéseket vagy ellenőrzéseket az útlevél körül, hogy a következő szállítmánykor ne kezdje előről a munkát.